A festményeim megszületése egyfajta időutazás volt számomra, ami visszavezetett az antik Rómába; a gladiátorok idejébe (Circus Maximus), amely nagyon megihlette az én képi világomat, ezért a most alkotott portré sorozatom megidézi ezt a kort. Mindezt 21. század képzőművészeti nyelvén, ahol megszűnik a tér, az idő és közben egy új típusú találkozást vált ki a múlt örökségével.

Technikailag a 3 dimenziós olajportrékon a 2 dimenziós cirkuszi jelenetek izgalmat és választ adnak a nézőnek az akkori kor megfejtésére. A festményeimet feszített vászonra készítem, olajfestékkel. A portrékat látvány után készítettem, tehát a modellek arcát valóban beborítottam a cirkuszi jeleneteket ábrázoló képekkel.

Mint, ahogy a cirkusz világában is jelen van a varázslat, a misztikum – úgy ebben a festménypárban is, erre is hangsúlyt helyeztem. Játszom azzal, ami nem teljesen egyértelmű- hogy a figurális ábrázolás mellett, konceptualista elemeket is bevonjak, azaz formavilágában, kihagyásaiban ehhez a művészeti irányoz is kapcsolódnak a képeim. Az alkotói szándék mellett, hiszem, hogy ezeknél a műveknél legalább annyira fontos a befogadó saját gondalatisága, az egyén játékossága a műértelmezés során.